A Fővárosi Közgyűlés ülései

Vigyük ki a kultúrát a közterületekre! Javaslat a Főváros köztéri művészeti koncepciójának megújítására, a 2022-2025-ös koncepció végrehajtásának értékelésére és a megvalósításhoz kapcsolódó döntésekre

Határozatok
Vissza
Döntés száma Határozat Határozat szövege
1166/2025.(12.17.) érdemi határozat A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy kezdeményezze a fővárosi tulajdonú közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) önkormányzati rendelet teljes körű felülvizsgálatát, és – szükség esetén – egy korszerű új rendelet előkészítését a kulturális célú projektek megvalósításának elősegítése és a rendszer hatékonyságának növelése érdekében. A javaslat kidolgozásába be kell vonni a Főpolgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységeit, az Emberi Erőforrások Bizottság tagjait, az érintett kerületeket, valamint a kulturális szcéna képviselőinek legszélesebb körű képviseletét (kurátorok, szakmai és civil szervezetek, felsőoktatási intézmények). A felülvizsgálat során az alábbi tényezők élvezzenek prioritást: ● a „Közérdekű Kulturális Projekt” státusz bevezetése, amely díjmentességet vagy jelentős díjkedvezményt biztosít (a jelenlegi mérlegelési gyakorlat helyett) meghatározott kulturális célú tevékenységek számára; ● egyszerűsített, gyorsított eljárás a nem kereskedelmi célú, ideiglenes művészeti installációk és programok részére, átlátható közterület-igénybevételi renddel; ● az utcazene és utcaművészeti tevékenység szabályozásának felülvizsgálata nemzetközi jó gyakorlatok (pl. London, Dublin, Galway) alapján; ● javaslat a kedvezményes eljárásban elbírált műalkotások és performanszok kötelező szakmai véleményezésének rendjére a minőségbiztosítás érdekében, biztosítva, hogy a gyorsított eljárás ne menjen a szakmai minőség rovására.
1165/2025.(12.17.) érdemi határozat A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy készítsen kulturális menedzsment akciótervet, amely egységes keretbe rendezi a kulturális életet támogató szervezeti, együttműködési, menedzsment-feltételeket, és kijelöli a köztéri művészeti koncepció megvalósításának operatív alapjait. Az akcióterv tartalmazza: ● a fővárosi intézményi struktúra hatékonyságjavításának irányait, különös tekintettel az állami és kerületi szereplőkkel való koordinációra; ● a kreatív- és kulturális szcénával való erőteljesebb partnerségi együttműködések kialakításának eszközeit; ● a projektek kurátori jóváhagyási és minőségbiztosítási folyamatának elveit; ● a monitoringrendszer beszámolási rendjét; ● a magánszponzorok, mecénások és pályázati források bevonásának működőképes modelljét. Az akcióterv részeként vizsgálni kell a megvalósításhoz szükséges szervezeti modellek előnyeit és korlátait (központosított koordináció, hálózati modell, hibrid struktúra), a nemzetközi jó gyakorlatok és a budapesti intézményrendszer sajátosságai alapján. Az akcióterv dolgozza ki a Budapesti Köztéri Művészeti Koordinációs Munkacsoport létrehozásának modelljét, amely a stratégiaalkotási, jogharmonizációs és szakmai koordinációs feladatokat látja el. A Munkacsoportnak széles körű szakmai képviseletet kell biztosítania: ● a Főváros részéről (különösen a Budapest Galéria, Főpolgármesteri Hivatal és önkormányzati cégek illetékes képviselői); ● kerületi önkormányzatok delegált szakértői részvételével; ● releváns szakmai és civil szervezetek bevonásával; ● felsőoktatási partnerekkel együttműködésben. A Munkacsoport feladatai: ● új köztéri művészeti koncepció kidolgozásának szakmai felügyelete és javaslattétel; ● a kerületekkel való jogharmonizáció és közös eljárási protokoll kidolgozása; ● a kurátori rendszer és a szakmai minőségbiztosítás működési rendjének kialakítása; ● a Flaszter Biennálé esetleges folytatásának előkészítése.
1164/2025.(12.17.) érdemi határozat A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy az 1163/2025. (XII. 17.) Főv. Kgy. határozat szerinti felülvizsgálat megállapításait beépítve készítsen a 2027-2030-as időszakra szóló új, integrált szemléletű köztéri művészeti koncepciót és intézkedési tervet. A koncepcióval összhangban készülő és számonkérhető intézkedési tervben kerüljenek rögzítésre a konkrét feladatok, felelősök, határidők és a szükséges források (költségbecsléssel, forgatókönyv-alapon: minimalista / realista / ambiciózus), továbbá a mérhető eredményességi mutatók. Az új koncepció kidolgozása során az alábbi stratégiai területekre térjen ki a vizsgálat: ● Területi fókusz és pilot helyszínek: a városrészek közötti különbségek kezelése; beavatkozások differenciálása alulhasznosított vagy közbiztonsági szempontból problémás köztereken (pl. aluljárók, elhanyagolt árkádok, külvárosi központok); minimum 3–5 pilot helyszín kijelölése. ● Finanszírozási és partnerségi modell: fenntartható mechanizmus a magánszektor, a szponzorációs és CSR (Corporate Social Responsibility – magyarul: vállalati társadalmi felelősségvállalás) források bevonására (pl. PCU-n belüli művészeti alap; vállalati partnerségi csomagok; marketingtámogatás; mecénatúra-program). ● Szakmai és felsőoktatási partnerségek: stratégiai együttműködések felsőoktatási és szakmai intézményekkel (tehetséggondozás, minőségellenőrzés, közös műhelyhasználat, diplomamunkák köztéri bemutatása, platformok feltörekvő művészeknek); kulturális és kreatívipari civil szervezetek, galériák, műhelyek bevonása. ● Új programok és köztéri pilot projektek: olyan rotációs, ideiglenes programok megalapozása, amelyek sűrűn látogatott, de kulturálisan alulhasznosított közterekre hoznak installációkat. ● Fenntartható pályázati rendszer: a források hatékony allokációja; fiatal művészek ösztöndíj- és mentorprogramjai; ideiglenes és kísérleti projektek célzott támogatása. Az ösztöndíj és mentorprogram bevezetésén és alkalmazásán túl, olyan megvalósítási lehetőségekre is legyen lehetőség, ahol a kortárs művészeket bevonó, behívó, számukra megjelenést biztosító és fenntartott, támogató lehetőséget adó időszaki, tematikus köztéri kiállítási megjelenések megvalósulásához is teret ad és jelöl ki a Főváros. ● Műfaji nyitottság: az ideiglenes műfajok (utcazene, élő performanszok, közösségi művészeti akciók) szakmai és adminisztratív támogatási rendje. ● Szakmai sztenderdek és kurátori szerep: az új köztéri alkotások engedélyezési rendje; a Főváros kurátori szerepének és a szakmai sztenderdeknek a megerősítése; politikától független szakmai döntéshozatal biztosítása. ● Jogi és szabályozási környezet: a teljes szabályozási és eljárásrendi környezet felülvizsgálata; javaslat kerületi jogharmonizációra és az állami törvényi környezettel való összhang megteremtésére (különös tekintettel az 1991. évi XX. törvény 109. §-ára, valamint a 3/2013. (III. 8.) önkormányzati rendelet módosítására). ● Nemzetközi kapcsolatok és finanszírozási lehetőségek: nemzetközi partnerségek erősítése; hazai és uniós pályázati rendszerek összehangolt kihasználása; források közötti szinergiák kihasználása; kulturális menedzsment kapacitások megerősítése. ● Fenntartás és monitoring: a meglévő és új köztéri műalkotások fenntartási rendje; a koncepció teljesülésének futó monitoringja és évenkénti beszámoló.
1163/2025.(12.17.) érdemi határozat A Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy készítsen részletes monitoring jelentést a 286/2022. (IV. 13.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott 2022-2025 közötti időszakra szóló köztéri művészeti koncepció végrehajtásáról, a programok teljesüléséről és eredményességéről, valamint a felmerült akadályokról és hiányosságokról. a) A jelentés térjen ki többek között: ● a Köztéri Egyeztető Fórum döntéseire és gyakorlati tevékenységére; ● a Fővárosi Közgyűlés 1020/2024. (XII. 18.) Főv. Kgy. határozatával megerősített Köztéri Szakmai Tanács létrehozása elmaradásának okaira; ● a meg nem valósult programelemek (pl. Gellérthegyi szoborfesztivál, jogharmonizáció) okaira, a felmerülő problémák tanulságaira; ● a Főváros szakmai irányítói, kurátori szerepének megerősítésére tett intézkedésekre, az érintett kerületi önkormányzatok véleményének kikérésével. b) A monitoringjelentés mellet készüljön el a köztéri művészeti koncepció javaslatára épülő Flaszter – I. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennálé (2023) átfogó értékelése az alábbi szempontok szerint: ● Stratégiai hatás: a rendezvény céljai teljesülésének értékelése; ● Kulturális hatás: résztvevő művészek száma; kiállított művek száma, típusa és minősége kurátori értékeléssel; szakmai visszajelzések összegyűjtése; utólagos szakértői értékelés; ● Társadalmi hatás: látogatószám; célcsoportok elérése; közösségi részvétel mértéke; elégedettségi mutatók (interjúk, felmérések); médiaelérés számszerű adatokkal; ● Finanszírozás: a biztosított források megfelelősége; a pályázati szempontok teljesülésének értékelése; alternatív források bevonásának kísérletei és tapasztalatai; ● Intézményi háttér: a Budapest Galéria szervezeti kapacitásának értékelése; a Főpolgármesteri Hivatal és cégeinek támogató/akadályozó tényezői; együttműködési tapasztalatok a kerületekkel és állami szereplőkkel; ● Érintettek bevonása: civil szervezetek, szakmai és piaci szereplők, művészeti közösségek, felsőoktatási intézmények, nemzetközi partnerek bevonásának mértéke, eszközei, tapasztalatai. c) Az értékelés alapján a tanulmány tegyen javaslatot a Flaszter Biennálé fenntartható működési modelljére, amely a finanszírozási, intézményi, kurátori és partnerségi feltételek együttes figyelembevételével biztosítja a program hosszú távú megvalósíthatóságát, és megfelelő döntés-előkészítő dokumentációt nyújt a Közgyűlés számára az esemény jövőjéről.

Adatok köre

Az adatbázisban az alábbi adatok találhatók meg a Közgyűlés üléseiről:

  • Előterjesztés címe (nyílt és zárt) 1990. október 31-től
  • Előterjesztés dokumentumai (csak nyílt) 2001. november 29-től
  • Határozatok 1990. október 31-től
  • Jegyzőkönyv (csak nyílt) 1990. október 31-től